Jorge Bucay: Életmesék

Tanító mesék egy terapeuta tollából.

“Miféle terápia ez?

… Ilyen típusú ez a terápia, Demián. Arra szolgál, hogy megértsük, mi történik éppen veled az adott pillanatban. Arra szolgál, hogy itt is, ott is rést üssünk az álarcodon, hogy kibújhasson mögüle az igazi Demián.
Úgyhogy ez a terápia valahogy egyszeri és leírhatatlan, mivel két egyszeri és leírhatatlan személy struktúrájára épül: terád és énrám. Két személy, aki megállapodott abban, hogy nagyobb figyelmet szentel az egyikük felnőtté válási folyamatának: a tiédnek.
Olyan terápia, amely senkit nem gyógyít meg, mert elismeri, hogy csak néhány emberen tud segíteni, hogy meggyógyítsa önmagát. Olyan terápia, amely nem kíván semmiféle reakciót előidézni, hanem csak katalizátorként működik, mely képes felgyorsítani egy folyamatot, amely előbb vagy utóbb mindenképpen végbement volna, akár terapeuta segítségével, akár nélküle.
Ez a terápia – ezzel a terapeutával legalábbis – egyre inkább olyan, mint egy tanítási folyamat. Végezetül pedig olyanfajta terápia, amely fontosabbnak tekinti az érzést a gondolatnál, a tettet a tervezésnél, a létezést a birtoklásnál, a jelent a múltnál vagy a jövőnél.”